Felébredsz, felállsz, lépsz párat, ajtót nyitsz, lehúzod a gatyád, pisilsz, kitörlöd, lehúzod, a gatyádat fel, fogat mosol, elkalandozol így pár fizikai mozdulat kimarad most a felsorolásból, már a konyhában, nincs otthon valami ami kell, felöltözöl, de lehet csak papucsot húzol a pizsama alá, lemész a boltba, narancs kell, ahhoz meg szatyor, nem akar nyílni, nyalogatod, most nem nyalogatod, mert maszkod van, de amúgy sem segítene, faktoriálisba minden ujjadat minden ujjaddal párosítod és sikálod a két nejlonoldalt egymáshoz, nem nyílik, gyűröd, tolod, húzod, reszeled, húzogatod, vésed, nyúzod, szétidegel, felbosszant, ki nem állod az egészet, ha sikerül, akkor meg a sort nem fogod tudni végig állni úgy, hogy ne gőzölj be. De mindegy, valahogy meg lesz az a kurva narancs abban a kicseszett szatyorban, ami miatt kihalnak az állatok körülötted, mármint a szatyor miatt, a narancsban túltengő kemikáliáktól meg te fogsz megrohadni. Szóval. Szép nap van, felkeltél, Magyarországon, télen és megkívántál egy narancsot, lementél a boltba, vettél magadnak és megeszed reggelire. Mert megteheted. Lassan felfogod fogni, hogy nincs olyan dolog, amit ne tehetnél meg, csupán csak az van megkötve, hogy azokat a dolgokat hogyan teheted meg. Jó étvágyat a narancshoz, remélem nem kötötted meg túl szorosan a szatyrot, hogy nem kellett eltépned a közepénél, mert ha még ép állapotban van, akkor újra tudod hasznosítani. Például a száraz faleveleket felszedheted és berohaszthatod a nejlonba, vagy ugyanezt megteheted a kutyád szarával is. Bocsánat…, hogy mit szeretnél? Áh persze, természetesen! Be fogom a pofám, éld a napod tovább nyugodtan. *a szövegben a ’narancs’ szó bármi már ételre, italra, termékre kicserélhető, azok behelyettesítésével aztán a szöveg bármennyiszer újra olvasható.